iskolalogo Bp. IX. Kerületi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Cím: 1095 Budapest, Mester u. 19.  Tel: +36 30 397 0230
 
OM: 034942
1 Iskolankrol z
3 beiskolazas z 11 Alapitvany z
7 dokumentumaink z
12 Elerhetoseg z
13 tantargyak z

Török Alfréd rádióbeszélgetés a KIP-ről : 11:36-tól 





A Komplex Instrukciós Program (KIP)

A közel húsz éve lezajlott és napjainkban is zajló társadalmi változások (információrobbanás, demokratizálódás, globalizáció stb.) az oktatás megújulásának igényét is magukkal hozták. Megnőttek az elvárások az iskolával szemben. Átértékelődött az iskolai munka és a pedagógus szerepe is. A tanár a tanulási folyamatban nem lehet pusztán ismeretátadó, hanem partnerré, segítő szakemberré kell válnia. A gyerekek különbözőek, különböznek szükségleteik, igényeik is, tehát más-más eszközökkel és módszerekkel kell hozzájuk közelíteni. Fontos szempont, hogy az iskolai tanítás folyamatának végén a tanulók valóban alkalmazható tudást szerezzenek. Ehhez megfelelő eszközök, módszerek alkalmazására van szükség. A pedagógus fontos feladata, hogy kreatív, nyitott és rugalmas szemléletet alakítson ki diákjaiban. A tolerancia, az elfogadó attitűd, a „másság” tisztelete, mások megbecsülése elsősorban szülői és iskolai mintákon keresztül sajátítható el.

Korunk egyik fontos követelménye az élethosszig tartó tanulás képességének

kialakítása. A lexikális tudás mellett ehhez kiemelt szerepet kell kapniuk a szükséges

(tanulási és szociális) kompetenciák kialakításának. Ennek elengedhetetlen feltétele a

pedagógiai módszertani kultúra megújítása, a pedagógusok gondolkodásának, szemléletének megváltozása.

Iskolánkban ez a megújulás megtörtént az elmúlt tíz évben. Új módszerek alkalmazását vezettük be, melynek eredményei a különböző felmérésekben már kimutathatóak.

A módszerről

A módszer egyaránt alkalmas a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatására és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésére.

Cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy alapvető kérdés, „nagy gondolat” köré szervezett csoportmunka során. Fontos kritérium, hogy a feladatok érdekesek legyenek, olyan problémákat, dilemmákat vessenek fel, melyeknek több lehetséges megoldása lehet. A nyitott végű, többféle megoldási lehetőséget kínáló, eltérő képességek mozgósítására alkalmas, gyakorlatias, a megszerzett ismeretekre, tudásra építő konstruktív feladatok lehetőséget adnak a csoportvita kialakulására, ezáltal a konszenzuson alapuló feladatmegoldásra.

A feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszi szükségessé, így az együttműködés keretein belül az eltérő szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalma nyílik a feladatok sikeres végrehajtására, a csoportmunka megoldására.

A módszer alkalmazása során nincs szükség új tankönyvekre, különleges eszközök beszerzésére. A pedagógusok alkotó fantáziájára épül.

Megváltozik a pedagógus szerepe is, irányító szerepből szervező szerepbe lép át. A csoportfeladatok kiosztása után a tanulók önállóan dolgoznak, csak végső esetben fordulnak segítségért a pedagógushoz, hiszen lehetőségük van a feladat megbeszélésére egymás között. A pedagógus folyamatosan ellenőrzi a tanulási folyamatot a csoportfeladat eredményének, valamint az eredményhez vezető folyamat értékelésével.

 A pedagógus feladata, hogy megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a csoportszerepek és a csoportszerepekhez tartozó feladatok (a tanuló osztja ki a feladatokat, kérdez, beszámol, elsimítja a konfliktusokat, beszerzi a feladatmegoldáshoz szükséges anyagokat, eszközöket stb.) elsajátítására. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, növeli a bizalmat, segíti egymás elfogadását, tiszteletét.

A csoportok differenciáltan kapják a feladatokat, így elkerülhető a csoportok közötti versengés.

A munka minden esetben a differenciált egyéni feladatok megoldásával zárul. Ennek feltétele a csoportfeladat eredményes végrehajtása.

Ezt a módszert a tanórák 10-20%-ban alkalmazzuk. A tanórákon továbbra is jelen van a frontális, a páros, a kooperatív stb.  óraszervezés.

A módszer elvei

  • Nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok alkalmazása, amely alkalmas az eltérő képességek aktivizálására.
  • A csoporton belüli felelősség megosztás: a csoporttagok egyedül nem képesek elvégezni a feladatot, szükségük van egymásra a megoldáshoz. Az egyén felelős a saját és a csoport teljesítményéért, illetve a csoport is felelős az egyén teljesítményéért.
  • A közös munkában a következő együttműködési normák betartása valósul meg: 

„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”

„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”

„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”

„Mindig fejezd be a feladatod.”

„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”

„Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped.”

A fenti normák kifüggesztve láthatók minden osztály falán emlékeztetvén a tanulókat a csoportmunka lényegére.

  • Státuszkezelés: „ Mindenki jó valamiben!” , vagyis tudatosítani kell a tanulókban, hogy nincs olyan ember, aki minden képességterületen kiváló lenne, de mindenki számára léteznek olyan feladatok, amelyeket magas színvonalon el tud végezni. A csoport akkor lesz sikeres, ha együttműködve, egymás ismereteit felhasználva végzi el a feladatát.

A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván.

DigiKIP

A gyermekközpontú pedagógiában a gyerekek személyiségét, érdeklődését, képességeit megismerve szerettük volna megteremteni az örömteli és tapasztalati tanulás körülményeinek lehetőségét. Ennek egyik lehetősége a digitális eszközök intenzív használata volt.

Hiánypótló kezdeményezésünk és fejlesztésünk révén jött létre a DigiKIP applikáció.

A DigiKIP, a tehetséggondozás, felzárkóztatás, integráció/inklúzió területek megerősítésére is szolgáló mobilalkalmazás egy androidos applikáció, amely a Komplex Instrukciós Program óravezetésére épül.

A DigiKIP létrehozásával célunk többrétű volt:

  • Maga a tanár legyen a diákok digitális fejlődésének a motorja!
  • Minden pedagógus számára legyen fontos a digitális tehetséggondozás!
  • A diákok okos eszközei váljanak taneszközzé, azokat vonjuk be az oktatásba!
  • Az elhivatott pedagógusok számára a szakmai fejlődés biztosítása, a digitális kompetenciájuknak a fejlesztése is, hiszen ez elengedhetetlen a mai világban.
  • Egyre több tanóra használja ki a digitális technológia lehetőségeit!
  • Legyen esélyegyenlőség a digitális fejlődésben is!

Ezen szempontok figyelembe vételeként fejlesztettük ki a DigiKIP-et, mely során a kollégák megkeresték és kidolgozták azokat az alkalmazható, a mai kor gyermekének még inkább megfelelő lehetőségeket, melyek használatával a KIP módszer a sajátosságait, normáit, célját megtartva korszerűbb, élet közelibb és modernebb lett.